Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be hétfő délután a Twitterén, hogy szerződést készülnek kötni akár 300 millió adag beszerzéséről a Pfizer és a BioNTech Group által ma bejelentett ígéretes oltóanyagból. Ez Magyarország számára is biztató hír, mert ez azt jleenti, hogy a közös uniós beszerzésen keresztül mi is hamarabb, illetve biztonságosan tudnánk majd hozzájutni a vakcinához.
Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.
Javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését csütörtökön az Európai Bizottság, a korábbi 7 százalékos jóslattal szemben 6,4%-os gazdasági visszaeséssel számolnak Brüsszelben. Ugyanakkor a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó becslését rontotta a testület.
Menekültügyi, kiberbiztonsági és elektronikus számlázási ügyekben lépett az Európai Bizottság Magyarországgal szemben pénteken, amikor közzétette a szokásos havi csomagjában, hogy mely tagállamokkal szemben milyen jogi lépéseket kezdeményezett.
Az Európai Bizottság 220 millió eurót (mintegy 79,2 milliárd forint) bocsát rendelkezésre a koronavírussal fertőzöttek tagállamok közötti áthelyezésének finanszírozására - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este a videókonferenciás EU-csúcs után.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
Az EU-s országokba várhatóan 2021 áprilisában kezdődhet meg nagyobb léptékben a koronavírus elleni potenciális vakcinák szállítása Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője szerint.
Az Európai Uniónak csak egy kisebb része lesz védett a koronavírus ellen 2022-ig, még akkor is, ha hamarosan sikerül fejleszteni egy vakcinát – írja a Reuters az Európai Bizottságból való forrásaira hivatkozva.
Zöld utat adnak az EU-s trösztellenes felügyeleti szervek a PSA és a Fiat Chrysler egyesülésének – írja a Reuters az ügyhöz közelálló forrására hivatkozva. A 38 milliárd dolláros üzlet keretében a világ negyedik legnagyobb autógyártója jöhet létre.
Egy új működési formát dolgoztak ki az EU illetékes szervei az olyan nagy beruházási és üzemeltetési költségű kutatási infrastruktúrákra, mint a szegedi lézerközpont, és ezt rövidesen jóváhagyja majd az Európai Bizottság, így még közelebb kerül a szegedi intézmény ahhoz, hogy a világ egyik vezető lézeres kutatási központjává váljon – derült ki az intézmény közleményéből.
Egészen érdekes sztori kerekedett azután, hogy az Európai Bizottság elnöke múlt csütörtökön délután sietősen távozott az EU-csúcsról, miután kiderült, hogy egyik közeli munkatársa koronavírusos lett; és mindössze percekkel azelőtt, hogy neki kellett volna tájékoztatnia az állam- és kormányfőket a Brexit aktuális állásáról.
Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
Az Európai Bizottság a minap fogadta el és mutatta be a Nyugat-Balkánra vonatkozó 9 milliárd eurós átfogó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, és ennek apropóján küldött a Portfolio szerkesztőségének vélemény cikket a testület magyar tagja, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük.
Lengyelország azután jelentette be szándékát a PKN-ben való tulajdonosi hányadának növelésére, hogy az olajfinomító egyesülni fog a versenytárs Lotosszal. A bejelentés az állami eszközökért felelős miniszterhelyettestől érkezett. Az állam egyelőre 27 százalékos részesedéssel rendelkezik a PKN-ben, míg a Lotosban 53 százalékot birtokol.
Az Európai Unió még az év vége előtt kereskedelmi megállapodást akar kötni az Egyesült Királysággal, de nem minden áron - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnaposra tervezett tanácskozására érkezve csütörtökön. Mindezt azután mondta, hogy tegnap videókonferencián tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel, aki eredetileg a mai határidőt jelölte meg magának és kormányának a megegyezésre, így most az EU-csúcsról szivárgó jelzésekre vár, hogy eldöntse: akar-e tovább tárgyalni az EU-val és milyen keretek között.
Minden tagország egyidejűleg, népességarányosan fog hozzájutni a koronavírus elleni oltóanyagokhoz, amíg azonban nem állnak rendelkezésre a jóváhagyott vakcinák, az alapvető egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatások és programok fenntartása mellett továbbra is gondoskodni kell a vírus terjedésének enyhítéséről - közölte az Európai Bizottság csütörtökön a ma kezdődő EU-csúcsra időzítve, amelynek egyik napirendi pontja éppen a járvány elleni védekezés és a vakcinaelosztás összehangolása. A csúcs előtti mai brüsszeli bejelentkező videójában orbán Viktor kormányfő is ezeket emelte ki, mint legfőbb témák.
Az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval való megadóztatása - mondta ki a főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ennek értelmében a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
Csak néhány órával előzte meg Novák Katalin tárca nélküli miniszter tegnapi nagy lakásfelújítási bejelentése azt, amit egyébként tegnap Brüsszelben szintén bejelentettek: hatalmas épületfelújítási programot hirdetett meg az Európai Bizottság. Nagyon úgy tűnik, hogy a két dolog összekapcsolódik, és ugyanígy EU-s programból (is) finanszírozhatja majd a kormány a családoknak szintén minap belengetett napelemes beruházási pályázatot. Egyelőre azért nem mondta el sem a lakásfelújítási, sem a napelemes lehetőség részleteit a kormány, mert még az EU-ban is csak most alakulnak ki a végső keretek, konkrétan a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap részletszabályai. Mindenesetre a megelőlegezett itthoni bejelentések a felkészülést és a várakozások menedzselését jól szolgálják, hogy lendületet vehessen 2021-ben a járvánnyal küzdő gazdaság.
Nagy jelentőségű volt a keddi (tegnapi) nap az EU-pénzek és a jogállamiság összekapcsolása témájában, mert a lengyel kormányfő-helyettes költségvetési vétóra, a magyar igazságügyi miniszter pedig az egész uniós költségvetési döntéshozatal „túszul ejtésének” lehetőségére figyelmeztetett a holnap kezdődő kétnapos EU-csúcs előtt. Így még Angela Merkel német kancellár is elismerte, hogy nehezebb ennek a vitának a megoldása, mint gondolták, de majd valahogy sikerül. A tagállami kompromisszumra sürgősen szükség lenne, mert addig nem indulhat meg az uniós helyreállítási alap és a normál költségvetés kifizetése, amire epekedve várnak sokan. A gond azonban az, hogy tartósak és hatalmasak a különbségek a tagállamok követelései között, így az EU soros elnökségét vivő Merkelnek minden diplomáciai tapasztalatát és befolyását be kell vetnie ahhoz, hogy ebből a patthelyzetből ki tudja rángatni a közösséget. A potenciális kiút, a kompromisszum tartalma várhatóan erős visszatartó erőt jelent majd idehaza a 2021 utáni EU-pénzes visszaélések, korrupció, szabálytalanságok, csalás terén, mert az igazságszolgáltatás hathatósan fel fog ezek ellen lépni.
Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.